Halottak napj�nak het�t a halottak het�nek is nevezik. Ezen a napon szok�s a s�rok megtiszt�t�sa, feld�sz�t�se �s a gyertyagy�jt�s. A n�phit szerint ilyenkor hazal�togatnak a halottak: a gyerty�k f�ny�n�l a „v�letlen�l kiszabadult lelkecsk�k" �jra visszatal�lhatnak a s�rba, nem k�s�rtenek, �s nem nyugtalan�tj�k az �l�ket.

Sokfel� szok�s volt, hogy a halottak sz�m�ra megter�tettek, kenyeret, s�t, vizet tettek az asztalra (a bukovinai magyarok k�r�ben pedig m�g a temet�be is vittek ennival�t s a s�rokra helyeztek bel�le, a marad�kot pedig a koldusoknak adt�k). Szeged k�rny�k�n „mind�nszentek kal�csa", „k�duskal�cs" n�ven �res kal�csot aj�nd�koztak a szeg�nyeknek. Sz�kely n�pszok�s szerint eg�sz kemenc�re val� cip�t s�t�ttek, amelynek Isten lep�nye vagy halottak lep�nye volt a neve. Ezt kiosztott�k a templom el�tt gy�lekez� szeg�nyek k�z�tt.

Zent�n Mindenszentek napj�n a csal�d minden tagja meggy�jt egy gyerty�t, azt tartott�k, hogy aki� a legel�sz�r le�g, az hal meg leghamarabb. Az �g� gyerty�t nem szabad m�s s�rra tenni, mert annak a halottnak a b�ne, akinek a s�rj�r�l elvett�k, �tsz�ll a m�sik lelk�re.

T�bbfel� �gy tartott�k, hogy Mindenszentek �s Halottak napja k�zti �jszak�n a halottak mis�znek a templomban, �s am�g a harang sz�l, hazal�togatnak sz�tn�zni. Ez�rt minden helyis�gben l�mp�t gy�jtottak, hogy az elhunytak eligazodjanak a h�zban. A hagyom�nyos paraszti k�z�ss�gek egy r�sz�ben „a halottak het�n" munkatilalom van: nem szabad f�ldet m�velni, mosni, meszelni, k�poszt�t els�zni, hogy „ne zavarj�k a holtakat", s „mert a bes�zott k�poszta megl�gyul", �s mert mindez bajt hozhat a h�z n�p�re. Ehelyett �r�ltek, kukoric�t morzsoltak.

Az I. sz�zadban a r�maiak elfoglalt�k Angli�t. Hagyom�nyaik k�z�l a november 1-e k�r�li Pomona-nap, a gy�m�lcs�k �s kertek istenn�j�nek �nnepe az �vsz�zadok sor�n keveredve a kelta Samhai-�nneppel, az �sz�nnep kialakul�s�hoz vezetett. A t�z�nnepek az �vben mindig p�rosan voltak jelen, �gy az �sz�nnep mellett a ny�r�nnep, azaz Szent Iv�n �jszak�ja jelezte az �v m�sik komoly fordul�pontj�t, mely hasonl� kultur�lis metamorf�zison ment �t ebben az id�ben.